Juhászékról kezdett az a kép kialakulni bennem, hogy jó alapborokkal és még jobb felsőbb kategóriás vörösökkel látják el az ország száraz torkait, méghozzá kiváló áron. A Merlot rozéjuk, az Egri Csillagjuk, a Kékfrankos Selectionük, és még ki tudja hány másik tétel mind ezt a képzetet erősítette. Aztán jött ez a sárga címkés palack.

A jellegzetes, Juhász-féle címkedesign itt sem maradhatott el.

A klasszikus muskotályos illat és ízjegyek mellett egy csúnya mellékaroma éktelenkedik mind illatban, mind ízben. Én a McDonalds sültkrumplijához tudtam hasonlítani, mások éretlen földiepret fedeztek föl benne, de mindenestre nagyon zavaró a hiba, valószínűleg már palackba kerülés előtt előjött a baj. De még ha ez nem is lenne, maga a bor sem túl intenzív. Hozza a muskotályos jegyeket, de csak visszafogottan. Előnyére válik viszont, hogy nincs agyoncukrozva, félszáraz érzése van, annak ellenére, hogy a címke szerint félédes. Reméljük, hogy ez csak egy egyszeri, véletlenül becsúszott hiba volt a pincészet részéről, mert ezt a bort nem nagyon lehet értékelni. A korábbi finom boraik persze bőven adnak okot a bizakodásra.

A Borklubban ezúttal Kadarkákat mértünk össze. Leírhatnám a szőlő kétes magyarságát (megjegyzem, az Olaszrizlingnek pl. sokkal ritkábban róják föl eredetét), felvethetném, hogy mennyire kényes fajta, értekezhetnék arról, van-e értelme foglalkozni vele Magyarországon, de mind fölösleges lenne - ezek a borok magukért beszéltek.

A (majdnem teljes) borsor

Lehet, hogy szerencsésen válogattuk össze a sort, és lehet, hogy általánosabban véve van még hova fejlődni, de ez legyen a legnagyobb baj. Mert ebből a könnyed, fűszeres áradatból, ami pár órára ellepte a kóstolótermet, sokan példát vehetnek. A borokról részletesebben "saját vélemény"/"közös értékelés" ("saját pont"/"átlagpont") formátumban írok, hogy ne csak az én gondolataim jelenjenek meg.

Maurer Kadarka Pirosbor 2013

Friss illat némi borssal. Áfonyás ízű, fiatal sav és tannin, lehet idővel szebb lesz. / Összetett, érett illat, könnyed, fiatalos íz. (84/83)

Maurer Kadarka 2013

Illata fenyőre emlékeztet, majd levegőztetés után ez átfordulbazsalikomos, zöldfűszeres jegyekbe, és a háttérben a hordó is megjelenik. Íze mint egy finom meggylé, amit okosan keretez a hordó vaníliája, közepes lecsengés, a korty végén némi borssal. Nagyon szép, élvezhető bor. / Szép illat, amiben egy kis kesernye is megjelenik sajnos. Tele van ízzel, de kicsit fanyar. (87/85)

Pastor Kadarka 2012

Puncsillattal indít, majd átfordul valami kifejezetten büdös szagba. Íze mint egy erdeigyümölcs-joghurté, de ebben is megjelenik valami mellékíz, ami emlékeztet az orrban érzettekre. A jegyek alapján Ráspira tippeltem, és reméltem, a levegőzés segít neki, de sajnos javult túl sokat a szellőzéstől. / Akiknek nem teszett, hordóhibára, egerességre gyanakodtak, többen bakelitszagot, odaégett szilvalekvárt éreztek benne. Akinek viszont tetszett, az arra hivatkozott, ez egy mediterrán stílusú bor, meg kell adni neki az időt, és majd egy szép, komplex arcát fogja mutatni. (80/81)

Nagy-Sagmeister Szigeti Kadarka 2015

Oregánós pirítós. Fehérbors. Őszi erdő. Az illat sokrétű és sokáig fejlődik. Az íze cseresznyebefőttes kis borssal, a korty végén egy kis kakaóval, szép, hosszú lecsengéssel. / Szép, komplex bor, sok az alkohol (amúgy 12,5%), de szépen bele van építve, hosszú lecsengés, a korty végén kapar az alkohol. (86/85)

Pósta Kadarka 2012

Sötét, illata füsttel indít, majd szeder és hordó lesz belőle. Íze hordóhangsúlyos, nem is nagyon lehet mást észrevenni mellette.Nem rossz bor, ilyen egy jó Barrique Kékfrankos, de nem ez a jó irány. / Animális felütés, hosszú és tartalmas, ahhoz képest viszont könnyen iható, nagy bor. Az embereket megosztotta, sok benne a tannin, rossz Kadarka, jó vörös. (84/84)

Orsolya Kadarka 2013

Kellemetlen illattal indít, de levegőztetés után összeszedi magát, és egy könnyebb, gyümölcshangsúlyos bort kapunk, ízében szedret, kökényt véltem felfedezni, jó, de lehetne összetettebb. Alap Kadarkának tökéletes. / Gyümölcsös illat, szép struktúra, Kadarkához képest nagy test. Többen dohosságra, fanyarságra panaszkodtak. Leleplezés után az lett a konszenzus, hogy valószínűleg félreértettük a bort. (82/81)

Tóth Ferenc Kadarka 2008

Harsány felütésű illata élénk egy ideig, de egész hamar elvész ez a karaktere, és utána alig marad valami. Íze nincs sok, ami van, az is hordóaroma, tanninja pedig szárít. / Nem egy átlagos Kadarka. Illata parfümös és fejlődő, de szájban szárít és sok a tannin. (80/80)

Pósta Kadarka 2015

Medvecukor, majd sokáig alakuló illat, ami zöldfűszeres jegyekben állapodik meg. Málnaszörp ízű, nagyon jól csúszik, hihetetlenül, példaértékűen letisztult (nem hiszem, hogy ittam valaha ennél letisztultabb vörösbort), és ez nem azt jelenti, hogy üres. Jobban tetszene, ha több íze lenne, de így is kiváló. /  Nagyon megosztó bor. Többen mondták, hogy szűretlen. Áradó gyümölcs, és letisztultságban meg sem tudta semmi sem közelíteni az este során. Sokat fejlődik, olyannyira, hogy a Borklub történetében először újrapontozás történt. Az átlag pontszám pedig 2 ponttal emelkedett. Egyértelműen az est egyik nagy meglepetése, főleg a '12-es Pósta után. (85/86)

Illyés Miklós Bio Kadarka 2015

Zöldfűszeres illat, pici füsttel. Ídővel egyre zöldfűszeresebb. Finom, ízes korty, hosszú lecsengéssel, szép a szerkezete, és ez a bor tömény gyümölcs. Remek. / Gombás illat. Jó univerzális Kadarka, mely az északi és déli stílus előnyeit ötvözi. Behízelgő, érthető bor, ellenben van mélysége, a fán és animalitáson túl gyümölcs és egy leheletnyi menta és ánizs is megbúlyik benne. Fogadtunk Szőlő barátommal, hogy melyik lesz Illyés Miklós bora, ő váltig erre tippelt, én a következő tételre szavaztam. Hát... (85/85)

Illyés Miklós Bio Kadarka 6-os hordó 2015

Gyümölcsjoghurt illatú, kis hordóval és fűszerrel. Idővel kinyílik, szerkezete jó, íze gyümölcsös, joghurtos, kis szegfűszeget érzek még mellette. / Szépen integrálódott fa, gyümölcs, ánizs, bors. Harmonikus, jól csúszik, csak fűszer és némi gyümölcs, szép egyensúlyban. Volt csodálkozás, mikor kiderült, hogy ez a tétel az előző hordóválogatása. Azaz ez a Kadarka abból a hordóbol való, amit Miklós a Bortársaságnak palackozott. A tétel sajnos már kifutott, az Illyés Kúria viszont egyértelműen az est nagy felfedezettje. (84/85)

Hetényi Kadarka 2013

Befőttes, szegfűszeges illat, egyszerűbb, epres, joghurtos íz. Gyümölcshangsúlyos, egyensúlyos bor, hibátlan, de eléggé visszafogott, és idővel sem bontakozik ki. / Gyógynövényes, fűszeres, gyümölcsös bor. Kritikusai zárkózottnak, fanyarnak, üresnek látták. (83/82)

A tavalyi bajnok

Besenyei Kadarka 2011

Gombás, málnás illat. Ízében letisztult, meggyszörpös, ez egy jó, bár érezhetően idősebb Kadarka. A második palack ugyanebből már komlós, gesztenyés illatokkal indít, és szájban is ízesebb. Pedig ez már nyitva volt egy napja. Vagy éppen azért szebb? / Visszafogott, avaros, gombás. Egyensúlyos, de kevés ez a bor. A sav és az alkohol a helyén van, de nincs, ami ezt alátámassza, emiatt szétesik. Vagy sokat romlott, vagy a másféle mezőny miatt, de nagyot bukott a tavalyi Kadarka-teszt győztese. (84/83)

Balla Géza Kadarka 2003

Öreg, szétesett.

Az értékeléseket összesítve pedig a dobogó a következő:

1. Pósta Kadarka 2015
2. Maurer Kadarka 2013
3. Illyés Kadarka 6-os hordó 2015
4. Illyés Kadarka 2015
5. Nagy-Sagmeister Kadarka 2015

Kivételesen azért írtam le az első öt helyezettet, mert hajszálnyi eltérés volt csak köztük.  Volt élvezhető bor rajtuk kívül is, ami viszont kiugró, az az élboly mérete. 

Az élboly egy része

Sok jó Kadarkát kóstoltunk, ergo Kadarkából lehet jó bort csinálni. A kóstoló fényében nagyon úgy tűnik, a Kadarka leginkább Szekszárdon és a Szerémségben remekel. Külön kiemelném Póstáék tanulságos esetét. A '12-es Villányi stílusú vörösborból '15-re az egyik legkifinomultabb, legkönnyedebb Kadarka vált - és mindezt szemlélet- és technológiaváltással érték el, mert a tőkék ugyanazok maradtak. Legyen ez a tanulság: a Kadarka jó, csak tudni kell elkészíteni. Reméljük, egyre több borász szerzi majd meg itthon ezt a tudást.

AKristóf barátom nemrég elhívott, hogy kóstoljunk bort, én viszont nemet mondtam neki, mivel több okból sem volt alkalmas a helyzet borozásra. "Majd máskor bepótoljuk" - mondtam, de mint kiderült, ezt a kóstolót nehezen lehetne bepótolni. Kristóf ugyanis a petitescaves.com-ról (magyarul: "kis pincék") rendelt néhány tételt, hogy megtudja, hogyan csinálják a nagyok, ha kicsik és naturálisak.

A teljes kézműves sor

Nagy nehezen aztán sikerült megoldani, hogy el tudjak menni, én pedig csak köszönni tudom Kristófnak minden igyekezetét, mert egy izgalmas, tanulságos kóstolón lehettem ott neki hála. Voltak meglepetések és csalódások is, sőt, még egy magyar viszonylatban is best buy palack is akadt. A sort egy hazai "belövőborral" kezdtük, majd jöttek a franciák. Íme:

Benyák Zoltán Pozsonyi Fehér 2016

Némelyeknek a Kunság és a kézműves szavak hallatán már külön-külön is feláll a hátukon a szőr, nehezen tudom elképzelni, mit gondolnak együttes említésükkor. Pedig Benyák Zoltán Pozsonyi Fehére jó bor. Illata engem az Ezerjóra emlékeztetett, annál egy kicsit füvesebb, "zöldebb" volt. Szájban savhangsúlyos, a citrusok mellett némi fémes ízt érzek, hogy ez a technológia vagy a fajta sajátja-e, nem tudom. Érdekességnek, illetve könnyed fehérbornak jó választás. És őszintén, egy filoxérára érzékenyebb, és emiatt majdnem kihalt ősi magyar fajtával hol kísérletezzen valaki, ha nem a Kunság homokján? (7+/20)

Chateau de Mérande  Le Grand Blanc 2015

100% Roussanne Szavojából. Szép aranysárga színű. Illata intenzív, és nem is halványul el egyhamar, benne méz, sárgadinnye, némi botrytis. Nagyon meglepő az íze. Miközben csontszáraz, a legjellegzetesebb aromája a méz. A korty végén érezhető egy pici ásványosság. Savai gördülékenyek, közepes a korty lecsengése. Még ha a Rousannera a fenti jegyek jellemzőek is, nagyon csodálkoznék, ha nem kézműves technológiával ehhez hasonló borok születhetnének a pincékben. Számomra ez a bor izgalmas és élvezetes is volt, és ne feledjük, ez Franciaországban egy olcsó kézműves bornak számít. (10/20)

Domaine l'Ecu Orthogneiss 2015

Loire-völgyi Melon szőlő (Pinot Blanc x Gouais Blanc) bora. Illata intenzív, de kora és színe ellenére leginkább érlelési aromákkal rendelkezik, szerintem főként füge és datolya illatú. Első kóstolásra grapefruitos és kicsit fülledt. A fülledtség csak nem akar elmúlni. Aztán amikor már majdnem a következő tétel töltenék, mégegyszer megkóstolom. A fülledtség és grapefruit sehol, helyén meglepően ásványos íz és szép savak kerültek. Örülök, hogy végül megmutatta a bor szebb arcát, de jó lenne, ha ehhez nem kellene noszogatni. (9/20)

A dekanter sem segített

Domaine Miolanne Pinot Noir 2015

Rhone-völgyi Pinot Noir. A boron a dekantálás ellenére is leginkább hordó aromáit lehet érezni. Súlyos, nagy bor, ami ennek a fajtának szerintem nem áll jól. Ha vakon kóstoljuk, sokan mondták volna rá, hogy egy jól sikerült Villányi tétel. Hibátlan, de kevés élményt tartogat, egy francia Pinottól többet vártam. (8/20)

Íme, boroscímke Comic Sans felirattal

Chateau Tire Pé Les Malbecs 2012

Malbec Bordeauxból. Illatában a hordó hangsúlyos, de egy kis szilva és kakaó is megjelennik benne. Íze meglepően semleges, a bor pedig egy Malbechez képest vékony. Savai még nem öregednek, a tanninok is finomak, semmi hibája nincs, mégis hiányérzetet hagy maga után. Valószínűnek tartom, hogy étel mellé párosítva mutatja legszebb arcát. (8/20)

Binner Vendanges Tardives Riesling 2006

Félédes Elzászi Rajnai Rizling. Opálos aranyszínű, illata tömény botrytis, sok Szamorodni megirigyelhetné. A félédesség nagyon jól áll neki, a cukor nem nyom el semmit, inkább harmóniában van az ízekkel. Az idő megtette a hatását, ízében az érlelési aromák uralkodnak: pirítós, dió, mellette van még egy kis gyümölcsösség is, és nagyon jól csúszik, élvezet inni. A savai lehetnének egy picit élénkebbek, de még nem gyengültek el, lecsengése közepesen hosszú. (11/20)

Domaine Elodie Balme Rasteau 2015

Édes vörös Grenache, a Rhone-völgyből. Visszafogott illatú, az a pici illata ami van, meggylére hajaz. Íze meggybefőtt jellegű, édes, gyümölcsös, csipetnyi kakaóval, finom tanninokkal, közepes lecsengéssel, emlékezetesen intenzív ízekkel, amik mögül még a 15,5-es alkohol sem tud előtérbe kerülni. Élmény ez a bor, és egy tátongó piaci rést tölt be, méghozzá hazai viszonyokhoz képest is jó áron (~4700Ft / 0,5L) Egyértelműen az este csúcspontja, finom és különleges, és persze Best Buy. (12/20)

Mégegyszer szeretném Kristófnak megköszönni a szervezést, szerintem egy kiváló kóstolón vagyunk túl. Érdekes, jó, és számunkra új borokat kóstolhattunk meg, és nyugodtan kijelenthetjük, hogy a komolyan vett, őszinte kézművességnek a világ bármely borvidékén létjogosultsága van. 

Szerkesztés:

Kristóf a maradék borokat másnap visszakóstolta, az eredmény:

• Chateau de Mérande Le Grand Blanc: még mindig szép, ásványos bor
• Domaine l'Ecu Orthogneiss: másnapra szétesett
• Domaine Miolanne Pinot Noir: egy napnyi levegőzés után végre kibontakozott, terroirhangsúlyos és szép lett, némileg emlékeztet Ráspira
• Chateau Tire Pé Les Malbecs: jót tett neki a levegő, szép lett
• Binner Vendanges Tardives Riesling: megviselte a levegőztetés, egy 11 éves bornak talán elnézhető
• Domaine Elodie Balme Rasteau: vesztett bájából, és ami még érdekes: Franciaországban a Vin Naturell Doux természetesen édes, a Vin Doux Naturell erősített bor. Vajon ez melyik kategórábia tartozhat? (utóbbi)

Balázs Traminijét nagyon szeretjük, minden évben remek bort készít ebből a szőlőfajtából. Ez a palack viszont Olaszrizlinget rejt, méghozzá Balázs öreg tőkéiről szüreteltet.

Új a palackdesign, nekem tetszik

A spontán erjedés néha érdekes dolgokat művel, egyik barátom kóstolás után megkérdezte: "kinek az irsaija ez?" Irsainak nevezni túlzás, de tény, hogy Olaszrizlinghez képes meglepően élénk, citromos az illatának felütése, de utána csak érződik a jellegzetes olaszrizlinges aroma is. Ízében szintúgy nem egy klasszikus Olaszrizling. Nem mondanám sekélynek, de Olaszrizlinghez képest elég vékony. Az egyensúly viszont nem borul fel, élénkek a savai, közepesnél rövidebb lecsengés a korty végén jellegzetes mandulás kesernyével, ami nagyon jól áll neki. Érdekes bor ez, kellemes, frissítő, nyáron még jobb lett volna, de most is bátran ihatjuk, ha egy könnyed, de természetes fehérborra vágyunk. Extra pont azért, mert csak 2000 Ft a Bortársaságnál. (9/20)

Mostanában sok változás van Tokajban, és ezek szinte mindegyike jó irányba viszi a borvidéket. Ezen a boron is felfedezhető pár a pozitív trendek közül. Az Angyal Borház hozta anno divatba a borok papírba csomagolását. Ezt eleinte egyszerű designfogásnak tartottam, de mára úgy gondolom, ez egy jó csomagolási forma. Egyfelől a bort jobban védi, másfelől a vásárlók nem az alapján választanak palackot, hogy mennyire "tokaji színű" a bor, és emiatt nem kell bele karamellt/facsipszet rakni.

 De maga a bor túl sokat a modern Tokajból nem mutat. Visszafogott illatú, pici vaníliát, akácvirágot és kamillát érez az ember. Ízben nem a cukor, hanem a hordó dominál, nem is nagyon érezni azon kívül semmit, legfeljebb némi mézes ízt, a savak sem a legszebbek, citromos jellegűek. Ennek a bornak túl sok élvezeti értéke nincs, de legalább hibája se nagyon, egyetlen előnye, hogy 1000 Ft-ba került. Ugyanebben az árkategóriában már lehet kapni ennél jobb tokajii édesborokat (pl. az Áts Károly féle Grand Tokaj kései szüretelésű borait), de ha a literárat nézzük, ebben a kategóriában versenyez pl. a Göncöl Félédes Furmint is. Csak akkor ajánlom, ha nagyon kell egy édes bor, és nincs módunkban másik palack után kutatni. 7/20