Juhászékról kezdett az a kép kialakulni bennem, hogy jó alapborokkal és még jobb felsőbb kategóriás vörösökkel látják el az ország száraz torkait, méghozzá kiváló áron. A Merlot rozéjuk, az Egri Csillagjuk, a Kékfrankos Selectionük, és még ki tudja hány másik tétel mind ezt a képzetet erősítette. Aztán jött ez a sárga címkés palack.

A jellegzetes, Juhász-féle címkedesign itt sem maradhatott el.

A klasszikus muskotályos illat és ízjegyek mellett egy csúnya mellékaroma éktelenkedik mind illatban, mind ízben. Én a McDonalds sültkrumplijához tudtam hasonlítani, mások éretlen földiepret fedeztek föl benne, de mindenestre nagyon zavaró a hiba, valószínűleg már palackba kerülés előtt előjött a baj. De még ha ez nem is lenne, maga a bor sem túl intenzív. Hozza a muskotályos jegyeket, de csak visszafogottan. Előnyére válik viszont, hogy nincs agyoncukrozva, félszáraz érzése van, annak ellenére, hogy a címke szerint félédes. Reméljük, hogy ez csak egy egyszeri, véletlenül becsúszott hiba volt a pincészet részéről, mert ezt a bort nem nagyon lehet értékelni. A korábbi finom boraik persze bőven adnak okot a bizakodásra.