Dolgozni csak pontosan, szépen,
ahogy a csillag megy az égen,
úgy érdemes.- József Attila
Van egy bizonyos minőségi szint, mely alá egy pince nem megy. Ha annál rosszabb bort készít, azt elházasítja, vagy eladja folyóbornak, de nem vállalja, hogy a pincével összefüggésbe kerüljön. Érdemes hát megnézni, milyen az a bor, amit még éppen vállalhatónak tart a borász - sokat tud mesélni egy ilyen palack. Ezúttal a Hegyi-Kaló Pince alapborát kóstoltam meg. Nem csalódtam.
A pince egyetlen csavarzáras tétele. A Kékfrankos alapot Turán és Medina díszíti. Sötétbordó szín, avaros, meggyes, édesfűszeres, komplex illat. Szájban tömény meggylekvár, szép, a kortyba simuló savakkal. A tannin kicsit fiatal, de minőségére nem lehet panasz. Hosszú, gyümölcsös lecsengés. Tipikus Hegyi-Kaló bor. És persze óriási Best Buy 2500-ért (pincearon.hu). (88/100)
Felmerül a kérdés, hogy ha ilyen az alapbor, akkor milyen a többi? Pár Hegyi-Kaló borról már írtam a Kékfrankos Április kapcsán, de ezt az élményt igazából - nincs mese - meg kell tapasztalni. Borra fel!