A pince megszépíti a bort. Ami amúgy természetes, máshogy áll az ember egy pohárhoz, ha maga a borász mutatja be azt neki a bor "szülőhelyén", és máshogy, amikor a bort otthon alaposan szemügyre tudja venni. Emiatt is, illetve mert elérkezett volt borklubunk szokásos heti nyitása, felülvizsgáltuk Szekszárdot, egy - a nyárihoz képest szerény - borsorral.
A borsor. A Skizo Muskotály a kakukktojás, de szerettünk volna egy félédes tételt is a sorba.
A kóstoló baráti hangulatban, kötetlenül telt, de így is sikerült végigkóstolni a sort. Térjünk is át a borokra!
Dúzsi Fürtike 2016
Dúzsiék Ezerfürtű alapú primőr fehérbora. Újboros illata kellemes, szájban viszont tömény citrompótló jellegű. Lemarja a fogzománcot, fröccsben lehet jó lenne, így nem az. (6/20)
Dániel Zsolt "Anser" Rozé 2016
Ezt a bort már korábban is dícsértem, nem hiába. A történet úgy kezdődött, hogy Zsolt '16-os Merlotja pont megtöltött egy kádat. Ha megvárta volna, hogy forrni kezd, kifut a bor egy jó része. Így hát nem volt mit tenni, a szekszárdi különutas borász, aki a magyarországi rozéforradalmat - egyébként jogosan - élesen bírálja, maga is rozét készített. És jól tette, mert egyfelől a közönséget megajándékozta egy remek borral, másfelől magának is bebizonyította, hogy a rozé nem egy eredendő rossz, nem feltétlen egy gyors pénzszerzési lehetőség, hanem egy nagyon jó, komoly bor is tud lenni. Illatában szamóca és némi kenyér van, érződik az alkohol is. Mert amúgy 14-es szesz van ebben a csöppségben. Szájban mégsem zavar, inkább melegít. Ami amúgy pont jól áll a bor gyümölcslekvár jellegéhez. Ez egy nagyon intenzív, lédús bor, és kifejezetten ajánlanám hogy étel mellé fogyasszuk. Szerintem egy fél év kerekedés még ennél is szebbé fogja, azt mégsem ajánlom, hogy a vásárlást sokáig halogassuk - összesen 900 palack készült belőle. (12/20)
Márkvárt Kadarka 2016
Erdeigyümölcs-joghurt illatú. Cseresznyés, joghurtos ízű, a savai szépek, kicsit vékonyabb, mint ami optimális lenne, de így is kifejezetten élvezhető. (10/20)
Eszterbauer "Tanyamacska" 2015
Eszterbauerék Kékfrankosa. Szegfűszeg, cseresznye, hordó. Remek illatkombináció. A cseresznye megmarad szájban is, mellette jellegzetes hordós jegyek egyensúlyoznak. Nagy Kékfrankos ez a szó legjobb értelmében: testes, remek savakkal, és az aromáknak sincs híján. Sparos akcióban vettük, de normál áron is egyértelműen best buy. (12/20)
Dániel Zsolt "Avant" 2015
Zsolt alap vörös cuvéeje. Alig két évet töltött hordóban, mégis illatán a hordó uralkodik. Ízvilága konyakmeggyes, határozott tanninokkal, szép savakkal, közepesnél hosszabb lecsengéssel. Dániel Zsolttól ittam már jobbat, de ez így is egy kifejezetten élvezhető bor, sokan sokmindent adnának érte, hogy ilyen alap vörösük legyen. (11/20)
Skizo Ottonel Muskotály 2016
A sor kakukktojása. A badacsonyi félédes fehér azért került a sorba, mert szerettünk volna egy félédes/édes tételt is, Szekszárdról pedig ilyet nem találtunk. Virágos, karamelles illat. Kis szénsavval palackozták. Citrusos ízű, a savai már-már elnyomják a cukrot. Jó kis muskotály, bár relative egyszerű. (10/20)
Összességében nem csalódtunk a felhozatalban, sőt, ki merem jelenteni, hogy ha jó magyar vöröset keres az ember, ajánlott neki Szekszárdon nézelődnie. Az Anser pedig még mindig favorit, vigyétek amíg még kapható!
