Barátaimmal minden évben meglátogatjuk Magyarország egy-egy borvidékét, hogy a borászokkal természetes közegükben találkozhassunk. Rengeteget lehet így tanulni és kóstolni, és már számos feledhetetlen élménnyel gazdagodtam ezen kirándulások alkalmával. Idén Szekszárdra esett a választásunk, lefoglaltunk egy szép kis panziót, némi telefonálás után megszerveztük a kóstolókat, majd egy péntek reggelen felszállt a csapat a Kadarka expresszre, és irány Szekszárd! Rekordszámú (összesen 6!) borászatot látogattunk meg, a kirándulást szinte végig borászatoknál, vagy egyik borászatból a másikba menve töltöttük. Ilyen tempó mellett az ember nem tud objektíven kóstolni, de nem is ez volt a cél, hanem hogy minél jobban megismerhessük Szekszárdot, és minél többet tanulhassunk, fejlődhessünk. Pontozásnak sok értelme így nincs is, ezért csak az általam legjobbnak tartott borokat szeretném egy rövid leírással bemutatni. Íme hát a szekszárdi toplistám, a teljesség igénye nélkül:

Dániel Zsolt Merlot 2009

Illatában meggy és sült gomba fedezhető fel. Okosan használta a hordót ehhez a borhoz Zsolt, mert szépen egészíti ki az ízében megjelenő cseresznyebefőttös, sült gombás aromákat. Ez egy nagyon jó, okosan megcsinált Merlot, még ha nem is abban a könnyebb, fűszeres stílusban készült, amit az ember Szekszárdtól várna.

Dániel Zsolt Grand Crew 2007 (Cabernet Sauvignon - Cabernet Franc - Merlot - Kékfrankos - Zweigelt)

Szeder és meggy, mind illatban, mind ízben. Nagy bor ez, a szó legjobb értelmében. Arányos, nem karcol, nem fűt az alkohol, mindenből sokat ad, de semmiből sem túl sokat. Ebben a borban minden szépen egyben van, az egyik legjobb Szekszárdi vörös, amit eddig kóstoltam.

Feiszt Cabernet Sauvignon 2012

A paprika és a cseresznye dominálják ezt a bort, ami a fajta könnyedebb arcát mutatja meg, inkább szekszárdi, mint Cabernet Sauvignon. De attól hogy nem "nagy bor", amit csinál, azt tisztességesen csinálja, szép, intenzív aromáit nem lehet megunni.

Pósta Cabernet Franc 2013

Színe nagyon sötét piros. Illatában, ízében is a cseresznye dominál, nincs túlhordózva, és a spontán erjesztéssel elért 16(!) fokos szesz sem nyomja agyon, inkább édeskéssé, cseresznyeszörpre emlékeztetővé teszi. Szép szekszárdi franc, minden, a fajtával foglalkozó borász tanulhat belőle.

Pósta Papp László Cuvée 2012 (Cabernet Franc - Kékfrankos)

A szokatlan házasításnak csokoládés meggy aromái majd' kiugranak a pohárból. Nagy bor, szép egyensúllyal és komoly intenzitással.

Takler Görögszói Kékfrankos 2011

Cseresznyebomba. Intenzív, dinamikus, remek savakkal. Szép, és szerencsére nem egy tipikus "Takler nagybor".

Dúzsi Görögszói Kékfrankos 2013

A kékfrankos cseresznyearomáit a hordó vaníliája keretezi. Remek az egyensúlya, és testessége ellenére benne van az a kedves fűszeresség, ami annyira jól áll a Dúzsi boroknak.

Dúzsi Graboc 2011 (Cabernet Franc - Cabernet Sauvignon - Merlot)

Tamás "tipikus bordeauxi cuvée"-nek hívta, de szerintem inkább tipikus szekszárdi cuvée. Cseresznye és fűszerpaprika dominálják a bor aromavilágát, melyet visszafogott hordó támaszt alá a háttérben. Inkább közepes, mint nagy teste van, de nagyon hosszú a lecsengése, nehéz elfelejteni ezt az élményt.

Illyés Kúria Kadarka 2015

Meggyes, borsos illat némi joghurttal. Ízében a meggy és a bors dominálnak. Nagyon szép bor, remek egyensúllyal, és végre anélkül a "hiányzik innen valami" érzés nélkül, mellyel már oly sok Kadarka kóstolásakor találkoztam. Érdekes lenne összehasonlítani Kadarkakóstolónk nyertesével, a Recas "Kakas a dűlőben" Kadarkájával.

Volt még néhány említésre méltó tétel, melyekről leírást sajnos nem írtam, mert a helyzet nem engedte meg, de egy kóstolást mindenképpen megérnek. Közülük néhány palackban sincs még, de érdemes lesz figyelni, hogy mikor jönnek forgalomba, valószínüleg hamar elkapkodják őket. Ilyen borok voltak: Dániel Zsolt Rozé 2016 (hordóminta), Dúzsi Pinot Noir Rozé 2016, Dúzsi Cabernet Franc Rozé 2016, Illyés Kúria Pinot Noir 2016 (hordóminta).