"Senki sem ért meg engemet,
mert látja-e így legmerészebb
lázában e sok buta részeg,
hogy a bor szent halál lehet?"- Charles Baudelaire (Babits Mihály fordítása)
A mai borkedvelők lehet nem emlékeznek rá (én is csak cikkekből ismerem), de a rendszerváltás utáni egyik első nagy boros név Báthori Tibor volt Etyekről. Még a régi rendszerben a Hungarovinnél szeretett bele a Chardonnayba. Itthon nem foglalkoztak a fajtával, az ő áldozatos munkájának köszönhető, hogy mára a borvidék egyik legfontosabb szőlőfajtája lett. A '90-es évek elején saját pincészetet alapított, melynek csúcsbora, az Öreghegyi Chardonnay mély nyomott hagyott a magyar borkultúrában. A pincészete egy nagy exporttétel visszahívása után sajnos csődbe ment, Tibor pedig tragikusan fiatalon hagyott itt minket. Szőlői az Etyeki Kúria gondozásában teremnek tovább. 2011-ben az Öreghegy (svábul Altberg) pár parcellányi részét, amit addig "a Báthori Tibi pincéjénél az út" kifejezéssel írtak körbe, Tibor emlékére elkeresztelték Báthori-dűlőnek.
Ezen a talpalatnyi (de annál jobb adottságú) területen ültette első tőkéit a Hernyák család, ebből készítik fehér csúcsborukat is, az Altberg Cuvéet. Ez a bor eleinte az Öreghegyi Chardonnay nyomdokait követte, de mostanra már kiforrott a saját stílusa. De a fejlődés nem áll meg, Hernyák Tomiék legnagyobb szerelme a pezsgő, és ők ezekben a buborékos csodákban tényleg csúcsborokat látnak. Ezért döntöttek úgy, hogy az idei évtől kezdve ebből a szőlőből is pezsgőt készítenek. Ezekre a borokra is kíváncsi vagyok, de amíg nem készülnek el, addig is dőljünk hátra és élvezzük, amit ezek tőkék és Hernyákék szakértelme adnak nekünk. Mert az, kérem, nem semmi!
Letisztult címke, csodás bor
Késői szüretelésű Chardonnay egy kis Sauvignon Blanc-nal megspékelve. A szőlő bogyózás után rövid ideig héjon is ázott, de nem kell narancsborra számítani. Megjelenése mély szalmasárga színű. Illatában trópusi gyümölcsök és elegáns hordófűszerek keverednek: ananász, kókuszreszelék, aszalt alma, vanília és enyhe füstösség egészítik ki egymást. Szájban szétterül, de korántsem lomha. Óriási test, krémes, elegáns felület, elegáns,csiszolt savszerkezet. Ízben vanília, aszalt banán, zabkása, szerecsendió és enyhe sósság volt érezhető. Nagyon hosszú lecsengés, melyben a hordófűszerek kerülnek előtérbe. Meglepő módon a meleg év és a késői szüret okozta 15% alkoholtartalom nem lóg ki sehol, inkább édeskés ízt ad a bornak, minthogy fűtene. Óriási bor, hazai fehérek közt az évjárat egyik legjobbja. Még pár évig hozza ezt a formáját, de minek várni vele? Most is hihetetlen élmény. (90/100)
