Sokbor

Blog sok borról

Nyolcas és Fia Pincészet - portfólió több részletben

2019. november 19. 19:07 - varga.daniel.sokbor

"Ha, leányka, te vagy a mennyország:
Akkor én csillaggá változom.
Ha, leányka, te vagy a pokol: (hogy
Egyesüljünk) én elkárhozom."

- Petőfi Sándor

Az egri Nyolcas és Fia pincészet nem új vendég a blogon. A boraikról többször is írtam, Ádámot személyesen is ismerem, de régen volt alkalmam rá, hogy a pince borairól átfogó képet kapjak. Így amikor felmerült, hogy megkóstolhatom a pince szinte összes forgalomban lévő tételét, nem haboztam. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy nem egyetlen kóstolón nyertem betekintést az aktuális portfólióba. Úgy alakult, hogy a Debreceni Borozó által szervezett Csodálatos Bikavér kóstolón is találkoztam Ádámmal (még a pult mögött is megfordultam, no). Később Ádám édesapja, Tamás mutatta be pár borukat a Bortörténelem II. kurzus egyik előadásán az egyetemen. Végül a múlt hétvégén, a Kossuth téren tartott Márton napi Libalakoma nevű rendezvényen képviselte a pincét a Mámor Borszaküzlet csapata. Így bár több részletben, és némi átfedéssel, de szinte mindent megkóstoltam, amit ez a kis, családi pincészet nyújthat.

nyolcas_tamas.jpgBortörténelem II. előadás. Tamás "csak" négy tételt mutatott be, de sose rosszabb négy tételt!

Egri Csillag "Infinity" 2018

A bor gerincét Olaszrizling és Leányka adja, kis Hárslevelűvel és Muscat Ottonellel fűszerezve. Spontán erjedt, tartályban érett, fiatalon, szűretlenül, derítetlenül palackozva. Színe azért ragyogó szalmaszín, messze áll ez a naturális körökben divatos opálos megjelenéstől. Illatában friss jegyek a meghatározók: rezeda, oregánó, citromhéj és friss szőlőlé. Élénk savú, grapefruitos, éretlen őszibarackos korty egy csepp olvasztott vajjal és leheletnyi sóssággal díszítve. Fehér húsú gyümölcsök tobzódnak az ízben, ilyen friss stílusú bor ritkán ennyire összetett. Lecsengése rövid, picit fanyar, a szekunder jegyek picit felerősödnek benne. Hibátlan, Egri Csillagok közt is kiemelkedő tétel, 2000-nél pedig sehol nem adják drágábban, egyértelmű Best Buy (86/100).

Muscat Ottonel 2016

100% Muscat Ottonel, 14%-ra kierjedt spontán, csak tartályt látott. Megjelenése kissé opálos. Illatában a friss must dominál, de koránt sem olyan kiugróan, mint ipari társainál. Sőt, az illat a fajtát ismerve már-már visszafogottnak is mondható, a szőlős jegyeket pedig bazsalikom és vaj egészíti ki. Száraz, kerek korty szép savakkal és a fajtára jellemző, de azért relatíve visszafogott szőlős jegyekkel. Lecsengése közepesen hosszú, melyben kesernyés mellékíz jelenik meg, és a magas alkohol is felüti a fejét. Mennyivel szebb lenne ez a bor, ha az az utolsó 2%-nyi alkohol megmarad benne cukorként. Az alkohol sem lenne feltűnő, és az a kis maradékcukor is nagyot szépítene a bor lecsengésén. De a kraft, a struktúra még ennyi idősen is nagyon rendben van, igen, egy száraz muskotályban. És ki tudja, lehet, hogy pár év palackos érlelés után a tercier jegyek is felütik fejüket, és teljesen új kontextusba helyezik a bort. (82/100)

Leányka 2016

A '64-es telepítésű Leányka ültetvény a Síkhegyen a pince egyik büszkesége. Miután megvették a területet, Nyolcasék a hiányzó tőkéket Királyleányka vesszőkkel pótolták, így a borba is került a fajtából pár százaléknyi. A must használt hordókban erjedt, majd acéltartályban érett egy évig. A bor színe szalmasárga. Illatában grapefruit, vaj, zöldfűszerek (bazsalikom, babér) fedezhetők fel. Idővel pedig az illat kinyílik, és még több gyümölcsöt vonultat fel - körte, citrom, lime, vadalma, bergamott. Szaftos, közepesen vastag korty, sok citrussal (főleg grapefruit), egy kis vajjal, kardamommal. A savak összetettek, élénkek mégis elegánsak. A lecsengés hosszú, a magas alkohol (14%) egy kis édességet is csempész bele, de ez csak még finomabbá teszi a bort. Nagyon elegáns, most van a csúcson, példaértékű Leányka. (88/100)

Rosé 2018

100% Kékfrankos, másfél nap héjon áztatás után spontán, tartályban erjedt. Ádám sosem sieti el a rozét, alapvetően nem is annak szüretelik a szőlőt, de ha úgy tartja jónak, néha vörös helyett mégis rozét csinál belőle. A bor színe silleresen mélypiros, és a majd' kétnapos áztatás is erre a borfajtára utal, de mivel a cefre csömöszölve alig volt, így a mély  szín és a kimagasló gyümölcsösség nem párosul tanninnal. Illatában friss meggy és egy kis meggyjoghurt, de utóbbi idővel kiszellőzik. Krémes, gyümölcsös, meggyes íz, friss, kissé fanyar savak, közepes test, rövid lecsengés. Ez tulajdonképpen alkoholos meggylé, de annak nagyon izgalmas. Kevés az ilyen rozé, ami úgy tud érdekes lenni, hogy az élvezhetőséget nem áldozza fel a különlegesség oltárán. Vegyétek, igyátok! (85/100)

20191108_123727.jpgNyolcas borok a libalakomán. A Cabernet Franc megkóstolására sajnos nem jutott időm.

Portugieser 2018

Világos bíbor szín. Illata földes, zárkózott, kis meggyel és szegfűszeggel díszítve. A korty közepesnél karcsúbb, fanyar, a fő ízmotívum a meggy, és szerencsére a fajtára annyira jellemző (sokak csak fajtajellegnek hívják, szerintem inkább fajtára jellemző hiba) nyers húsnak nyoma sincs. Lecsengése rövid, fanyar, pici kesernyével. (83/100)

Kékfrankos 2016

Spontán erjedt, majd egy évig használt hordóban érett. Sötét rubin szín. Illatában meggybefőtt, aszalt szilva és sok-sok édesfűszer tobzódik. Tömör, sűrű, sokrétű korty, közepes test, fiatalos, de korántsem durva tannin. Ízben is a meggy dominál, de inkább aszalt formában, mellette pedig szegfűszeg, fahéj, vanília, kakaó, sőt egy leheletnyi sós íz is megjelenik. Nagyon sűrű, nagyon szaftos, mégsem érződik nehézkesnek, vagy túl fásnak, még a hosszú lecsengés során sem. Gondolom a hűvösebb évjárat is segített így eltalálni ezt a bort a savak megóvásával és az alkohol kordában tartásával. Szuper Kékfrankos sok évnyi potenciállal, kevés ilyen bort kóstoltam a fajtából. (88/100)

20191005_144700.jpgA Csodálatos Bikavér kóstolóra a pince utolsó pár palack Bikavéréből is jutott

Egri Bikavér 2015

A Bikavért Ádám mindig hordóválogatásként készíti, azaz a legjobb hordók tartalmából házasítja. A bor 60%-nyi Kékfrankosra épül, mellette 20-20% Cabernet Franc és Merlot, az összképet pedig pár százalék Turán árnyalja. Bíbor szín, illatában érett meggy és szárított rózsaszirmok, grapefruitlé, szegfűszeg, frissen vágott fenyőfa, és még sorolhatnám, de ennyit sikerült leírnom. A korty kerek, közepesnél vastagabb, sűrű, szaftos, gyümölcsös. Cseresznyebefőtt, friss meggy, pörkölt tölgyfa, kakaópor, szegfűszeg és pirított briós. A sav cizellált, a tannin elegáns (még ha szárít is egy kicsit), lecsengése hosszú, hordóaromákkal az előtérben. Ez a bor így nagyon egyben van, valószínűleg csúcsra ért, de még pár évig ott is lesz. Kifutó tétel, de ha valahol belefutsz, ne hagyd ki, nagy élmény. (89/100)

Szülőföldem 2016

A '16-os évjárattól kezdve Bikavér helyett Szülőföldem néven jelenik meg Nyolcasék vörös hordóválogatása. És mivel ez már nem Bikavér, a Kékfrankos a korábbi 60% helyett csak a bor egyharmadát teszi ki, míg a Franc és a Merlot feljöttek mellé. A Turán is maradt, de továbbra is csak 4%. A bor egy évet érett új és használt hordókban, majd a legjobb hordók lettek ebbe a borba házasítva. Sötét rubin szín, fiatalos, bíborba hajló széllel. Illatában cseresznyebefőtt, szegfűszeg, rózsaszirmok, feketeföld és vanília jelennek meg. Szaftos, sűrű, közepes korty, cseresznyebefőtt-lé, mellette fekete kávé, törökcsemege, pirított szezámmag. A savak élénkek, a tannin strukturált, de még nagyon fiatal és szárít. Lecsengése hosszú, és a hordóaromák kidomborodnak benne. Szép bor, de még egy kicsit érnie kell. (87/100)

A bejegyzés egy korábbi verziójában a Muscat Ottonel helyett több helyen Sárgamuskotályt írtam, ezt utólag javítottam. A pontatlanságért elnézést kérek.

Szólj hozzá!

Stéphane Ogier La Rosine Syrah 2015

2019. november 08. 13:41 - varga.daniel.sokbor

"Bor, ma téged megrabollak,
Mellem érted döng s tüzel,
Bor, téged vasárnapollak.

Bor, ó égjünk, égjünk együtt el!"

- József Attila

Ennek a bornak a felfedezése nem az én érdemem. Mindenek előtt Tar Ferencé, aki beválogatta a finewines.hu és a Carpe Diem borbár kínálatába. Aztán a Művalkeszek is az egekbe dicsérték az azóta megszűnt Gault&Millaus blogukon. Egy nap aztán betévedtem a minőségi borok mekkájába, a Carpe Diembe, és én is megkóstoltam. És az a helyzet, hogy ez a bor olyan jó, hogy nekem is muszáj megírnom.

p90328-184824.jpgA bor már megjelenésében is hihetetlenül sűrű, szinte nincs is széle

100% Syrah, 1988-as telepítésű ültetvényről. A fürtök kb. 70%-át bogyózzák, a többit kocsánnyal együtt erjesztik. Csömöszölés helyett visszakeringető szivattyút alkalmaznak. A bor egy évet érik új és használt francia tölgyben, majd szűrés után palackozzák. A szőlő a Rhône völgyének északi részéből származik, de Cotes du Rhône megjelölés helyett csak Collines Rhodaniennes (rhône-i dombok) IGP megjelölést kapott. Nem mintha ez sokat számítana, mert ez a bor magáért beszél.

Színe mélybordó, átlátszatlan, szinte nincs is széle. A palackot a kóstolás előtt két nappal bontották, szerintem ez a szellőzés a bornak csak előnyére vált. Illatának a gerincét szárított piros bogyós gyümölcsök (meggy, vörösáfonya és csipkebogyó) adják, mellettük friss som, frissen tört fekete- és fehérbors, dohány, avar, cassis és feketeföld kényezteti szaglószervünket. A korty közepesen vastag, de hihetetlen sűrű szövésű, felülete sima mint egy mesterien csiszolt márványlap. A kortyot a savak tökéletesen támasztják, a tanninok pedig elegánsan keretezik, még ha szárítanak is egy kicsit. Ez érthető: a bor életciklusának elején jár még. Ízének gerincét cassis adja, melyet aszalt szilva, kakaópor, tiramisù egy csipet bors és édesfűszerek garmadája díszít. Lecsengése hosszú, kakaós, pörkölt kávébabos jegyekkel. Hihetetlen, komplex élmény, elérhető áron, csak ajánlani tudom. (92/100)

A Carpe Diem borbárnak pedig köszönöm, hogy néha napján poharazzák ezt a bort. Ha ők nincsenek, ez az élmény nekem is kimarad.

Szólj hozzá!

Két éves a blog - Weninger Gneisz és Csillám 2015

2019. október 27. 01:47 - varga.daniel.sokbor

"Mivel Magyarországon a legnevesebb költők vershonoráriuma 1 liter bor áránál is kevesebb: kéziratgyűjtőknek 1 liter borért egy szabadon választható versem kéziratát adom. (Vendéglősök, kocsmárosok is jelentkezhetnek.) Cím: Berda József, Újpest, Szent Gellért utca 31. szám."

- hirdetés, Magyar Nemzet, 1945. november 25., Berda József költő felhívása

Még májusban lett kétéves a blog. A születésnapi bejegyzés aztán valahogy sosem lett megírva - egészen eddig. Az volt a tervem, hogy a jeles alkalomból egy Weninger borról írok, ha már a blog is az ő boraival indult el. Bő két éve ugyanis barátaimmal egy rendhagyó vertikális kóstolót tartottunk Franz Weninger alapvöröséből, a Sopronból. Nem készültünk rá a borok sok éves tartogatásával, egyszerűen csak észrevettük, hogy sok évjárata megtalálható a bornak a boltok polcain. Fogtuk hát, és levadásztuk őket az akkor legfrissebb 2014-es évjárattól egészen 2008-ig. Mondanom sem kell, a Tesco-polcon érlelés korántsem optimális a borok érése szempontjából, de a Sopronok meglepően szépen muzsikáltak, a siker egyértelmű volt, felmerült egy újrázás is pár évvel és évjárattal később. Ez már biztosan nem történhet meg, Franz ugyanis '15-től átnevezte alapborát Gneisz és Csillámra, ezzel utalva az utánozhatatlan balfi terroirra. Jelenleg a '16-os fut, de amilyen szerencsém van, sikerült levadásznom az utolsó '15-ös palackot a borbolt.hu-ról.

img_20190503_225533.jpgA jellegzetes "S" alakú kivágás már sehol, a design a Weninger-féle egyencímkéket követi

A szőlőfajtákat rendesen titkolja mind a pince, mind a forgalmazók, de a Bortársaság a bor angol nyelvű leírásában Syrah, Zweigelt, Kékfrankos és Merlot fajtákat említ. Az összes szőlő a Steiner-dűlőből származik. A bor színe bíbor, megjelenése épp csak egy leheletnyit opálos (szűretlen borról beszélünk). Illatában mindent elnyom a tömény animalitás, kell neki idő hogy tisztuljon. Szellőzés után már sokkal jobb a helyzet: cseresznyebefőtt, kova, dohány, bőr és bodzalekvár, egy leheletnyi fenyőgyantával díszítve. Szájban nagyon egyben van, a test közepes, a savak szép, élénkek, a korty kerek, a tannin elegáns, a bor pedig nagyon jól iható. Az ízjegyek pedig szépen rímelnek az illatra: hordófűszerek (fahéj, vanília), érett meggy, aszalt szilva, teriyaki szósz, mindez egy kis sós, ásványos mellékízzel díszítve. Szép bor, ami most van csúcson, és ügyesen egyensúlyoz a természetesség és közérthetőség határán. Persze lehet, hogy egyeseknek ez a köves, eleinte kifejezetten animális jelleg nem fog tetszeni, de nekem aki szereti Weningert, az pont ezért szereti. (87/100)

Még egyszer köszönöm, hogy velem tartotok, remélem - ha megkésve is - még sok születésnapi blogbejegyzést fogok közzétenni.

Szólj hozzá!

Woodhaven Zinfandel 2017 - lila dilemma

2019. október 23. 21:48 - varga.daniel.sokbor

"Ne légy szeles.
Bár a munkádon más keres -
dolgozni csak pontosan, szépen,
ahogy a csillag megy az égen,
ugy érdemes."

- József Attila

Ha vettél már valaha Portugiesert, olvastad már: "friss, könnyed vörösbor, gyümölcsbomba, Villány legelterjedtebb fajtája, etc.". A fajtaleírásank még megénekelt verziója is létezik. Aztán kóstoláskor durva, húzós tanninok, egyszerű szerkezet, savanykás ízvilág és sokszor egy kellemetlen, nyers húsra emlékeztető mellékíz fogad.

Egyfelől ezért örülök nagyon a RedY kezdeményezésnek, melynek neve ugyan hagy kívánnivalót maga után, de a borok messze felülmúlják a Portugieser fajtaborok átlagos minőségét.

Másfelől mindig is érdekelt, hogy csinálják mások a "könnyű, gyümölcsös vörösbort". Így jutott el hozzám egy üveg Woodhaven Zinfandel a borbolt.hu egyik akciója alkalmából. Ára 2600 Ft, de még így is alapbornak számít, amit ugyan Amerikában készítenek, de Franciaországban palackoznak. A fajtát nagy mennyiségben az USÁban termesztik, sokáig őshonos kaliforniai szőlőnek is hitték, csak a '60-as években derült ki, hogy azonos a dél-olasz Primitivoval. Jellemzően félédes rozét és gyümölcsös vörösöket csinálnak belőle.

img_20190404_205837.jpgEgyszerű címke, mélybíbor szín lilába hajló széllel

Mit vár egy fogyasztó (mert Amerikában így közelítik meg a kérdést) egy vörös alapbortól? Legyen benne sok gyümölcs, jól iható legyen, legyen kellemesen testes és tanninos, és fixen mindig ugyanolyan legyen, ha levesz egy üveget a polcról. A borászat pedig megtesz mindent azért, hogy a vásárlója megkapja, amit akar. És mivel az USÁban a borászati szabályozások jóval megengedőbbek, a "mindent megtesz" alatt tényleg azt kell érteni, hogy mindent megtesz.

És ez érződik a boron. Hibátlan. Színe mélybíbor lilás széllel, illata kellemesen vaníliás és szedres. A korty alacsony savú, közepes testű, kellemesen tanninos, íze pedig csupa gyümölcs. Milyen gyümölcs? Szőlő. Kékszőlő. Azaz inkább szőlőlé. Ami nem baj! Ez a bor tényleg gyümölcsös, relative könnyű vörösbor, tehát a leírás nem hazudik. Azaz nem úgy hazudik. Mert aki ismeri a kaliforniai borkészítési gyakorlatot, az tudja, hogy a kellemes, szintetikus szőlőíz nem a fajta sajátja - ez nem más, mint a Mega Purple.

A Mega Purple egy adalékanyag, színezőszőlő - Rubired - mustjának besűrítésével készül. Mivel itthon használata nem engedélyezett, ezért magyar boros berkekben ritkán tárgyalt téma. Egyetlen alkalommal írt róla a Művelt Alkoholista, akkor is egy külföldi vitával kapcsolatban - tőlünk nyugatabbra ugyanis mind a mai napig érzékeny pont a "megalila".

És én is bajban vagyok most. Mert ez a bor kellemes. De nem azért, amit a szőlő produkált, hanem annak ellenére. Hirtelen megértettem, amit annyi amerikai szajkóz az interneten nap mint nap: "a bor csak alkoholos szőlőlé". Ebben a borban tényleg a szőlőlé karakter a legjobb. És ez a bor így tényleg jobb, mint a hazai Portugieserek nagy része. Mégsem tudom önfeledten élvezni. Szerintetek jogos a rossz szájíz?

Szólj hozzá!

Gere Cabernet Sauvignon Barrique 2013

2019. augusztus 22. 21:28 - varga.daniel.sokbor

"Fehér bor, szőke lyány, fényes nap
Hatottak egykor lelkemig;
Vörös bor, barna lyány, sötét éj,
Kedvem most bennetek telik!"

- Petőfi Sándor

Gere Attila Pincészete Villányban - sőt, Magyarországon - etalon, Cabernet Sauvignon barrique boruk pedig a megfizethető villányi vörösek közt az. Pont nem elég divatos ahhoz, hogy egekbe szökjön az ára. A déli csúcsborvidéken egy ideje már a Cabernet Franc dívik, és a „barrique” megjelölés is nosztalgiát ébreszthet tapasztaltabb borisszákban. Ennek ellenére minőségére még nem volt panasz, és a Koparhoz hasonló mennyiségben található meg a boltok polcain. Ergo, ez a tökéletes bor a „villányi nagy vörösök” megismeréséhez.

p90822-211928.jpg
A ’13-as palackok egy része a régi címkéket viseli, ezen már az új design van

Éjsötét szín barnásvörös széllel. Illata bőrös, hordós, egy kis paprika is feltűnik, szóval tankönyvi Villányi Cabernet. Vastag, kerek korty, nagy test, élénk, de elegáns savak. Ízében sok, minőségi fa és tömény szilvalekvár jelenik meg, egy kis fahéjjal, szegfűszeggel díszítve. Lecsengése hosszú, sok hordóaromával. Hibátlan, profi munka. (87/100)

Nagy Villányi Vöröst ennél olcsóbban nem kapsz. A bor csúcson van, és még sok helyen a '13-as évjárat kapható.  Ezt érdemes venni, mert a ’14-es még nagyon fiatal

 

Szólj hozzá!