"A magyar név megint szép lesz,
Méltó régi nagy hiréhez;
Mit rákentek a századok,
Lemossuk a gyalázatot!"

- Petőfi Sándor

Egy ideig nem lesz alkalmam borkóstolókon részt venni, ez már jó pár napja világos volt. Amikor pedig kiderült, hogy a Mámor Borszaküzlet szervezésében nem más, mint az ősi magyar fajták nagymestere, maga Szentesi József tart kóstolót Debrecenben, nem is volt kérdés, hogy elmegyek-e. Arról nem is beszélve, hogy sok naturális borászt ismerek, de valahogy a Szentesi borok eddig elkerülték a poharamat.

Jó borok, jó társaság, emlékezetes beszélgetések és finom falatok - az este minden jóban részünk volt

Szentesi József a magyar borélet megkerülhetetlen alakja. Mint oly sok nagy név, ő is szerelemből kezdett borászattal foglalkozni. Szeretett volna egy hordó bort - nem többet - melyet ő és a barátok eliszogathatnak. Aztán elszaladt vele a ló. Ő indította el az ország első boréttermét, a Maligánt, az Artizan borkereskedésnek résztulajdonosa, szenvedélyes pezsgőkészítő, az ország szinte összes kispincéjének ő készíti el a pezsgőjét, sőt, 2013-ban még a megtisztelő Borászok Borásza címet is elnyerte. Élete nagy projektje maga a budaörsi Szentesi Pince, és annak különleges, ősi szőlőfajtákból készült borai. Az alábbi 2013-as Terra Hungarica interjúban is erről mesélt:

Az este során hasonló témákról beszélgettünk - szőlőről, borról, földről, természetről, természetességről, emberekhez és borokhoz való hozzáállásról. Aznap jelentették be az egyetemek bezárását országszerte, a legtöbb résztvevőnek ez volt az első, konkrét lépés, mely feltárta a helyzet komolyságát. De jó is volt így. Jó volt kiszakadni a valóságból, ha csak egy pár órára is: a betegség helyett a boldogságra, életörömre koncentrálni, a tucatrozéktól roskadozó polcok helyett az igazi magyar értékeket képviselő borokkal foglalkozni. Mikor lesz erre újabb alkalom? Egyáltalán lesz-e? Nem tudom. De akármennyire is borúsnak látszik most a helyzet, nem árt, ha eszünkbe jut: ezek a csodaszőlők, melyekből József csodaborokat készít, átéltek ennél ezerszer sötétebb időket is. Mégis elég volt egyetlen ember ahhoz, hogy elszánt és áldozatos munkával feltámassza őket a Velencei-tó partján. Ezek a borok az élő bizonyítékai annak, hogy bármilyen nagy a baj, egy szebb jövő ígérete mindig adott. Lássuk hát, milyenek voltak ezek az ősi, mégis mindennél jövőbe mutatóbb borok.

A sor nyolc kiváló borból állt

Szentesi Zengő 2017

Ezerjó és Bouvier keresztezése. Kis mennyiségű kén hozzáadása és derítés után szűrve került a palackba. 8,6g cukor, 12,5% alkohol, reduktív iskolázás. Illatában sárgadinnye, széna, méz, citromhéj, bazsalikom és egy csepp benzin érezhető, de levegővel érintkezve nagyon szépen kinyílik, és a gyümölcsös aromák (sárgadinnye, almahéj) kerülnek előtérbe. Közepes test, kissé olajos korty, élénk savak, egy csöpp kesernye, ami levegőztetve eltűnik, és sok-sok gyümölcs: körte, birsalma, bodzaszörp (házi!), friss Starking alma. Közepesen hosszú lecsengés. (86/100)

Szentesi J&J Chardonnay Brut 2016

Methode Traditionelle Chardonnay pezsgő 2016-ból. Szalmasárga szín. Illata eleinte nagyon visszafogott, de idővel nagyon szépen kinyílik, rengeteg érett sárga gyümölccsel és autolízises jegyekkel: alma, méz, briós, birsalmasajt, panettone, Werther's Original cukorka, szegfűszeg, friss vilmoskörte... csodás az aromagazdagsága. A korty kellemesen fanyar, kissé krémes, egy csöpp krétás textúrával, közepesen hosszú lecsengéssel. A buborékszerkezet lehetne apróbb, krémesebb, de a bor így is szép. (86/100)

Szentesi Tihanyi Kék 2018

Ősi balaton-felvidéki fajta, 3 hónapig használt tölgyfahordóban érlelve. Szűretlen, emiatt kissé ködös a megjelenése, színe rozsdába hajló vörös. Illatában málna, paradicsom, teriyaki szósz, friss zöldfűszerek és sajnos jól kivehető geozmin jelenik meg. Alacsony tannin, kis kesernye és édeskés íz (noha a borban nincs maradékcukor). Paradicsomszósz, erdeigyümölcs tea, som, Ringló szilva, rózsavíz. Hosszú, kicsit kesernyés lecsengés. (81/100)

Csókaszőlő, röviden csóka

Szentesi Csókaszőlő 2018

Az elfeledett ősi kékszőlők közül talán ez a legnépszerűbb fajta. Vylyan, Szászi, Bussay, 2HA, Ráspi, csak néhány pince, melyek foglalkoznak a Csókával. Én is kóstoltam már ezek közül párat, de eddig nem győzött meg egy sem: mivel nem a nagy vörös fajták közé tartozik, sokan igyekeztek egy Pinot/Kadarka jellegű bort kihozni belőle, aminek sokszor egy jól iható, de elég jellegtelen bor lett a vége. A Szentesi Csóka viszont arra késztetett, hogy komolyan átértékeljem magamban a fajtát. 14 hónapot töltött egy használt és egy új Boutes hordóban, majd szűretlenül, derítetlenül került palackba. Rubin szín rozsdás dísszel. Illatából először a friss paradicsom ugrik ki, de levegőzve szépen kinyílik: frissen tört bors, eperlekvár, vanília, szegfűszeg. Élénk, cizellált savak, vastag, akár nagynak is mondható test, selymes textúra, kis édesség (ami megint nem cukornak köszönhető). Ízében lekvárok - földieper, sárga szilva -, tölgyfa, vanília, szárított paradicsom és egy kis bazsalikom is érezhető. Hosszú a lecsengése, melyben a gyümölcsös jegyek kerülnek előtérbe. Élményszerű bor, én egy egyedi aromatikájú észak-rhone-i Syrah-hoz hasonlítottam, és őszintén hiszem, hogy aki nem figyel, össze is keverheti a kettőt. A fekete bogyós gyümölcsök hiánya és a paradicsomos, zöldfűszeres jegyek árulják csak el, hogy itt bizony nem a francia, hanem egy másik nagy bornemzet büszkeségével van dolgunk. Fajtasztenderd, kötelező darab! (89/100)

Szentesi Laska 2018

Ősi kárpát-medencei fajta, egyik szülője a Gouais Blanc (Hajnos), mára szinte teljesen kihalt. Színe mély rubint. Szeder, paradicsom, szilva, dió és szegfűszeg a fő ízjegyei. Kellemes, visszafogott tanninszerkezet, jól csúszik, élénk savak, kis édesség is érezhető benne (de ezért itt is a glicerin és az extrakt felel, maradékcukra 0). Közepesen hosszú lecsengés, melyben a hordófűszerek (vanília, szegfűszeg) kerülnek előtérbe. Ez a bor nagyon szépen bemutatja, milyenek a Szentesi vörösök általában. (87/100)

Csak most veszem észre, hogy a Kékfrankos dűlőmegjelöléssel is rendelkezik

Szentesi Csúcsos-hegy Kékfrankos 2017

Szinte már közönségesnek hat egy Kékfrankos ilyen különleges tételek közt, de ne felejtsük el, bizony helyi fajta ez is. Kicsit el is bizonytalanodtam kóstolás közben - vajon azért tetszik-e ennyire ez a bor, mert a kiváló technológia egy számomra ismert szőlővel párosult, vagy egyszerűen csak tényleg ez az este fénypontja? Végül utóbbi mellett döntöttem - ennyire nem tévedhetnek az ízlelőbimbóim. A bor a szokásosnál kicsit hosszabb kezelést kapott: spontán erjesztés, két év új és használt Boutes hordó, majd szűretlenül, derítetlenül került a palackba. Mély rubin szín. Illatában rengeteg édesfűszer - szegfűszeg, szerecsendió, pirított törökmogyoró, vanília, egy csöpp csillagánizs - és borsos szilvaleves (felénk ezt hívják ciberének), szilvalekvár, talán egy kis szatmári szilvapálinka is érezhető. Hihetetlenül tömény, rengeteg extrakttal, teste közepesnél vastagabb, kis édesség is érezhető benne (mely megint csak nem a cukornak köszönhető). Savai élénkek, összetettek és vibrálnak, ez a savszerkezet még sok év múlva is csodálatra méltó lesz. Tannin is akad, kevésnek nem mondanám, kicsit szárít, de érezhetően elegáns, selymes, és ez is csak szebb lesz idővel. Ízében érett szeder, étcsokoládé, szilvalekvár, túlérett cseresznye, etióp kávé és bodzalekvár is érezhető. Lecsengése hosszú, melyben az ízek konyakmeggyhez kezdenek hasonlítani. Ez a bor hihetetlen szép. Gondolom a kiváló '17-e évjárat is kellett a csodához, de a borász érdeme elvitathatatlan. Élmény, az egyik legjobb Kékfrankos, amit valaha kóstoltam! (91/100)

Szentesi Tarcali Kék 2017

Ősi magyar fajta, de hazája nem Tarcalon, hanem a délvidéki Tarcal-hegyen keresendő. Későn érik, emiatt van ideje elegáns aroma-, sav- és tanninszerkezetet kialakítania. Persze ez fokozott rothadásveszélyt is jelentene, de szerencsére a fürtje laza szerkezetű, bogyói aprók, így emiatt sem kell különösen aggódni. A bor mély bíbor színű. Illatában szeder, egy kevés paradicsompüré, szegfűszeg, vanília, pirított dió érződik. Struktúrája nagyon hasonlít a kékfrankosra, ízgazdagságban marad csak el egy nagyon picit tőle: paradicsom, friss Ringló szilva, pörkölt fa, kakaó, kávé és naspolya érezhető benne. Nagyon szép bor, hosszú lecsengéssel. (89/100)

Rozsdavörös szín, pedig a Fekete Muskotály is ugyanannyi ideig volt héjon, mint a többi vörösbor

Szentesi Fekete Muskotály 2018

A Sárgamuskotály egy mutációja. Hasonló kapcsolatban vannak mint a Pinot Noir és a Pinot Blanc. Illatában erős muskotályos illat, melyet geozmin árnyékol be. Kellemes, kecses, jól iható, gyümölcsös korty. Eper, érett cseresznye, muskotályos aroma, és sajnos itt is érződik a geozmin. Érdekes bor. (82/100)

Összesítve nagyon érdekes és finom borokat kóstoltunk. A fajtákban egyértelműen van potenciál, Szentesi József hozzáértése pedig elvitathatatlan. Köszönöm a szervezést a Mámor Borszaküzletnek és Balogh Jánosnak, remélem, mihamarabb lehetőségünk lesz hasonló kóstolón részt venni.